A hétvége nagy eseménye számomra a felvételi volt. Csütörtök este összekapartam minden tulajdonságom, ami előnyömre válhat, ha megosztom a felvételiztetőkkel. Az okleveleim, képeim is összekapartam, amit esetleg még felhasználhatok. Péntek reggel nyugodtan, de türelmetlenül keltem. Vártam a megmérettetésre, az igazságra. A reggeli előkészületek után, elindultunk a Kerihez. Gőzőm sem volt, hova kellene mennem. Aztán az egyik kedves exosztálytársam megmutatta az utat. A terem előtt már várakozott pár osztálytársam. Én a 7. voltam a sorrendben. Lassan telt az idő. Nem igazán izgultam, csak akkor kezdtem rá, amikor kijött az előttem lévő felvételiző. Össze is pakoltam a cumómat, hogy ne akkor kapirgáljak, amikor má menni kéne befelé. Összepakoltam, és már hívtak is befelé. Ekkor már kezdett remegni a kezem. Szépen ment a procedúra, de rájöttem, hogy nem fognak rákérdezni a sporteredményeimre, így közbeavatkoztam, és megmutattam az okleveleimet. Ez az előnyomre vált. Amikor bemutattam az eredméyneimet, el kellett végeznem még egy matematika feladatot. Ezután elköszöntem, ők pedig sok sikert kivántak. Diadalittasan léptem ki az ajtón, mert úgy éreztem/érzem, felvettek. Persze még várni kell az igazság pilanatáig, de nagyon reménykedem.
Amióta voltam felvételizni, egy fokkal boldogabbnak érzem magam. Nem tudom miért. Talán mert vártam a megmérettetést. A hétvégén már különösebb dolog nem történt velem, ezért neveztem el ezt a hétvégét, a felvételi hétvégéjének.
kettőezernyolc.február.huszonhatos
2008.02.26. 22:45 Róbert001
Tisztelet!
A mai reggelem még borzasztóbb volt, mint a tegnapi, pedig most sokkal többet aludtam. Ennyit a korán lefekvésről...
Miután sikerült valamennyire észhez térni, elkezdtem készülni, és mehettünk a suliba. Az első óra Töri, amit egyébként szeretek, de a mai téma kicsit idegesítő volt. A következő két óra Biológia és Kémia, ami után jól esett a Tesi, akár-milyen fárasztó is volt. Levezetésképpen Angolunk volt. Utána megkajáltunk, és elindultunk a buszmegálló felé. A kocsma előtt megláttam egy Kamazt, amiről persze készítettem is pár képet. A sok tag hamar lelépett a busszal, így (V.)Balázzsal maradtam. Később csatlakozott hozzánk Tomi is, de utána elég hamar szétszéledtünk. Amikor telefonáltam volna, rájöttem, hogy valamiért letiltották a telefonom. Megkérdeztem Apum, hogy mégis mi történt, azt mondta, félreértés volt. Ez az egész napomat meghatározta. Végül is haza jutottam 4-re. Rögtön átvedlettem, és húztam ki motorozni. Közben (K.)Balázs szólt, hogy jön ő is. Átmentünk Visontára, a fenti "sportpályára", ahol várható volt a bandázás. Voltunk is pont elegen. Jól elhülyéskedtünk, beszélgettünk, ám (K.)Balázsnak elszakadt a gázbowdenje, így megint volt min gondolkodni. Miután körbekérdeztem mindenkit, hogy van-e Simson gázbowdenje, eszembe jutott, hogy esetleg (V.)Balázs barátomnak van, de sajnos ő sem tudott ez ügyben segíteni, így (K.)Balázs elindult haza, hogy ne kelljen vaksötétbe mennie. Beszélgettünk még kicsit (V.)Balázzsal, aztán elindultam vissza a sportpályára. A létszám kicsit megcsappant, de azért elvoltunk. Később (V.)Balázs is csatlakozott hozzánk. A gyújtáskapcsolómat úgy meg sikerült tekerni, hogy elcsavarodott az egész, így ezzel is bíbelődtem kicsit. Miután visszaraktam a szerszámokat, elindultunk haza. Amikor hazaértem, észrevételeztem, hogy ma mindössze 30km-ert tettem meg. Itthon megkajáltam, leültem tévézni, majd ide a géphez. Ezután már semmi említeni való nem történt velem.
Ez mai napom története. Öszességében nem volt egy rossz nap.
(elnézést a zárójeles vezetéknév rövidítések miatt, de így valamennyire áttekinthető)
A mai reggelem még borzasztóbb volt, mint a tegnapi, pedig most sokkal többet aludtam. Ennyit a korán lefekvésről...
Miután sikerült valamennyire észhez térni, elkezdtem készülni, és mehettünk a suliba. Az első óra Töri, amit egyébként szeretek, de a mai téma kicsit idegesítő volt. A következő két óra Biológia és Kémia, ami után jól esett a Tesi, akár-milyen fárasztó is volt. Levezetésképpen Angolunk volt. Utána megkajáltunk, és elindultunk a buszmegálló felé. A kocsma előtt megláttam egy Kamazt, amiről persze készítettem is pár képet. A sok tag hamar lelépett a busszal, így (V.)Balázzsal maradtam. Később csatlakozott hozzánk Tomi is, de utána elég hamar szétszéledtünk. Amikor telefonáltam volna, rájöttem, hogy valamiért letiltották a telefonom. Megkérdeztem Apum, hogy mégis mi történt, azt mondta, félreértés volt. Ez az egész napomat meghatározta. Végül is haza jutottam 4-re. Rögtön átvedlettem, és húztam ki motorozni. Közben (K.)Balázs szólt, hogy jön ő is. Átmentünk Visontára, a fenti "sportpályára", ahol várható volt a bandázás. Voltunk is pont elegen. Jól elhülyéskedtünk, beszélgettünk, ám (K.)Balázsnak elszakadt a gázbowdenje, így megint volt min gondolkodni. Miután körbekérdeztem mindenkit, hogy van-e Simson gázbowdenje, eszembe jutott, hogy esetleg (V.)Balázs barátomnak van, de sajnos ő sem tudott ez ügyben segíteni, így (K.)Balázs elindult haza, hogy ne kelljen vaksötétbe mennie. Beszélgettünk még kicsit (V.)Balázzsal, aztán elindultam vissza a sportpályára. A létszám kicsit megcsappant, de azért elvoltunk. Később (V.)Balázs is csatlakozott hozzánk. A gyújtáskapcsolómat úgy meg sikerült tekerni, hogy elcsavarodott az egész, így ezzel is bíbelődtem kicsit. Miután visszaraktam a szerszámokat, elindultunk haza. Amikor hazaértem, észrevételeztem, hogy ma mindössze 30km-ert tettem meg. Itthon megkajáltam, leültem tévézni, majd ide a géphez. Ezután már semmi említeni való nem történt velem.
Ez mai napom története. Öszességében nem volt egy rossz nap.
(elnézést a zárójeles vezetéknév rövidítések miatt, de így valamennyire áttekinthető)
Szólj hozzá!
kettöezernyolc.február.huszonöt
2008.02.25. 22:51 Róbert001
Tisztelet!
Ez az első, próbajellegű blogom, szal nem kell kiröhögni, nem vagyok tapasztalt e téren.
Mivel egész éjszaka két órát aludtam, elég kellemetlen volt az ébredésem. Fél kilencre, a fáradtságom átütött hiperaktivitásba, ezért mind két irodalomórámon be se birtam fogni a pofám, bár utána se lett sokkal jobb. Valamelyest nyugisabb volt a suli, mert a fél osztály felvételizni volt az Erdészetibe.
Szokás szerint felüdülés volt elszabadulni a suliból. Az úton Mamámhoz, megálltam dumálni a buszmegben, aztán amikor elvitte a tagokat a busz, bementem Mamához. Tisztességesen megebédeltem, aztán kicsit leültem tévézni. 3 óra körül, Apum jóvoltából hazajutottam, bedobtam a táskámat a szobámba és húztam ki a garázsba szerelni a Simsont, mivel tegnap a hazafelé úton eldugult a karburátor. Körülbelül 1 óra alatt kész lett a gép, gyorsba kitoltam az utcára kipróbálni. Az utcában lefelé begurítottam, és nehezen, de beindult. Gyorsan be a házba, sisak, kesztyű, kabát és irány Adács. Miután átküzdöttem magam Gyöngyösön, és kijutottam a Karácsondi útra, rájöttem, hogy itt komoly kamionforgalom van, ami a magamra nézve, nem túl kedvező. Eljutottam Adácsra, készítettem pár fényképet a Simsonról, azután elindultam vissza, Gyöngyösre. Ott úgy döntöttem, elmegyek még, kerülök egyet Abasáron, hogy meg legyen a napi 60 km. Amikor Abasárra értem, úgyéreztem Markaz is bevállalható. Átmentem Markazra, végignéztem az utcákat, de ismerős arcokat nem láttam. Ezután meglátogattam Fannikát. Körülbelül fél nyolc körül, úgydöntöttem, elindulok. Akár milyen rossz is. Viszonylag minden komplikáció nélkül hazajutottam. Elraktam a Simsont, és birtokba vettem a sz.gépet. Leültem MSNezni, de elég uncsi, mert a kutya sem ír. Tegnapi gondolatom alapján, hogy blogolni kéne, ide jutottam, és megírtam ezt a blogot. Jelen pillanatban pedig kötözködnek velem kedves családtagjaim, mert ugye milyen kellemetlen már ha valaki kimondja mi a gáz. Inkább tűrjük egymás hülyeségét, a gondok meg csak halmozódnak. EZ AZ ÉLET. Ha valami gáz van, lebasszuk azt aki felhívja rá a figyelmet. Nem baj, lessz ez még máshogy is...
Ez az első, próbajellegű blogom, szal nem kell kiröhögni, nem vagyok tapasztalt e téren.
Mivel egész éjszaka két órát aludtam, elég kellemetlen volt az ébredésem. Fél kilencre, a fáradtságom átütött hiperaktivitásba, ezért mind két irodalomórámon be se birtam fogni a pofám, bár utána se lett sokkal jobb. Valamelyest nyugisabb volt a suli, mert a fél osztály felvételizni volt az Erdészetibe.
Szokás szerint felüdülés volt elszabadulni a suliból. Az úton Mamámhoz, megálltam dumálni a buszmegben, aztán amikor elvitte a tagokat a busz, bementem Mamához. Tisztességesen megebédeltem, aztán kicsit leültem tévézni. 3 óra körül, Apum jóvoltából hazajutottam, bedobtam a táskámat a szobámba és húztam ki a garázsba szerelni a Simsont, mivel tegnap a hazafelé úton eldugult a karburátor. Körülbelül 1 óra alatt kész lett a gép, gyorsba kitoltam az utcára kipróbálni. Az utcában lefelé begurítottam, és nehezen, de beindult. Gyorsan be a házba, sisak, kesztyű, kabát és irány Adács. Miután átküzdöttem magam Gyöngyösön, és kijutottam a Karácsondi útra, rájöttem, hogy itt komoly kamionforgalom van, ami a magamra nézve, nem túl kedvező. Eljutottam Adácsra, készítettem pár fényképet a Simsonról, azután elindultam vissza, Gyöngyösre. Ott úgy döntöttem, elmegyek még, kerülök egyet Abasáron, hogy meg legyen a napi 60 km. Amikor Abasárra értem, úgyéreztem Markaz is bevállalható. Átmentem Markazra, végignéztem az utcákat, de ismerős arcokat nem láttam. Ezután meglátogattam Fannikát. Körülbelül fél nyolc körül, úgydöntöttem, elindulok. Akár milyen rossz is. Viszonylag minden komplikáció nélkül hazajutottam. Elraktam a Simsont, és birtokba vettem a sz.gépet. Leültem MSNezni, de elég uncsi, mert a kutya sem ír. Tegnapi gondolatom alapján, hogy blogolni kéne, ide jutottam, és megírtam ezt a blogot. Jelen pillanatban pedig kötözködnek velem kedves családtagjaim, mert ugye milyen kellemetlen már ha valaki kimondja mi a gáz. Inkább tűrjük egymás hülyeségét, a gondok meg csak halmozódnak. EZ AZ ÉLET. Ha valami gáz van, lebasszuk azt aki felhívja rá a figyelmet. Nem baj, lessz ez még máshogy is...
Szólj hozzá!
Címkék: reggel este hétfő dél
